ADÓSZÁMUNK: 19013983-1-42
A Jobbik és más szélsőjobboldali szervezetek „Élni és élni hagyni” címmel 2012-ben tüntetést szerveztek Devecserben. A tüntetésen felszólalók többek között azt mondták, hogy a cigányok genetikailag kódolva vannak a bűnözésre, és etnikai háborút vizionáltak. A tömeg cigánybűnözésről és a cigányok meggyilkolásáról skandált. A tüntetésen elhangzó gyűlöletbeszédeket követően a 4-500 résztvevő a település romák lakta utcáiba vonult, rasszista jelszavakat skandáltak, majd köveket, betondarabokat és vizespalackokat dobáltak romák felé. Az egyik udvarban valaki megsérült egy bedobott betondarabtól. A rendőrség a bűncselekményre uszító beszédek, a megfélemlítő skandálás és a fizikai erőszak ellenére nem oszlatta fel a tüntetést, a gyűlöletbeszédek miatt senkit nem vontak felelősségre, a fizikai támadás miatt pedig csupán egy személy ellen emeltek vádat. A rendőri tétlenség ellen tett panaszt Király Alfréd és Dömötör Norbert. A magyar bíróságok azonban minden tekintetben kifogástalannak találták a rendőrség munkáját, Király és Dömötör ezért a Magyar Helsinki Bizottság segítségével a strasbourgi bírósághoz fordult.
A Bíróság szerint a magyar hatóságok megsértették Király és Dömötör magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogát (8. cikk). A Bíróság szerint a magyar hatóságok nyomozása nem volt elég alapos és széleskörű. A nyomozás annyira felületes volt, hogy egy nyíltan rasszista tüntetés, amelyen erőszakos esetek is történtek, gyakorlatilag jogi következmény nélkül maradt. A Bíróság szerint hibáztak a magyar hatóságok, amikor a tüntetésen elhangzott beszédeket a szólásszabadság által védett kijelentéseknek tekintették.
A Bíróság szerint a közvélemény a rendőrség felületes eljárását úgy érzékelhette, mintha az állam jogszerűnek tartaná vagy eltűrné a cigányok megfélemlítését. A Bíróság szerint nem maradhatnak következmények nélkül egy rasszista eseményen elhangzó, etnikai háborúra hívó felszólalások egy olyan időszakban, amikor a paramilitáris szervezetek felvonulásai egyébként is „széleskörű, koordinált megfélemlítés” formáját öltötték. A kérelmezők a nyomozás hibái miatt nem részesültek a jog által biztosítandó hatékony védelemben, vagyis nem bízhattak abban, hogy ha ellenük elkövetett bűncselekmény gyanúja merül fel, a rendőrség alaposan kivizsgálja az ügyet. A Bíróság 15 ezer eurót ítélt meg kártérítésként a panaszosoknak.
Az ítélet teljes szövege itt érhető el angolul, magyar nyelvű összefoglalója pedig itt olvasható.
Az ügyről korábban kiadott sajtóközleményünket itt olvashatja el.
