Mint az várható volt, a koronavírus a börtönöket sem kímélte, számos fogvatartott és a büntetés-végrehajtás személyi állományának több tagja is megfertőződött. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a járvány féken tartásához szükség van a fogvatartotti létszám időleges csökkentésére is. Ezt igazolják nemzetközi példák, és ez a börtönben dolgozók érdeke is.
TovábbADÓSZÁMUNK: 19013983-1-42
A járvány miatt márciusban határozatlan időre felfüggesztették az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását minden elítéltnél. Ez azt jelenti, hogy egyetlen fogvatartott egyetlen pillanatra sem hagyhatja el a börtönt, akinek korábban engedélyezték a hazajárás lehetőségét. A panasz lehetőségét azonban nem vették el. Börtönparancsnokhoz, ügyészhez és ombudsmanhoz is fordulhatnak azok, akiknél aránytalan ez a korlátozás.
Tovább
Augusztus 5-én a nyírbátori idegenrendészeti fogdán fogva tartott 52 külföldi nagy többsége megtagadta, hogy az őrizeti hely által biztosított ételből egyen. Kik azok az emberek, akiket ott tartanak fogva? Kérdezz-felelek a Magyar Helsinki Bizottságtól. Fotónk 2013-ban készült Kiket tartanak fogva Nyírbátorban? Menedékkérőket vagy kiutasított külföldieket? Nyírbátorban van menekültügyi és idegenrendészeti őrizet is.
Tovább
Az ombudsman válaszolt a Magyar Helsinki Bizottság kezdeményezésére: egyetértett a civil jogvédőkkel, hogy járványügyi szempontból a fogvatartottakat és őreiket kiemelt veszély fenyegeti. Ezért Kozma Ákos hivatalból indított vizsgálatot. A Magyar Helsinki Bizottság április 3-án levélben fordult Kozma Ákoshoz, az alapvető jogok biztosához.
Tovább
Bár a hazai törvények is előírják, hogy mindenkit csakis jelenlétében lehet szabadságától megfosztani, „László” nem vehetett részt az előzetes letartóztatásáról döntő tárgyalásán. Így nélküle és ügyvédje nélkül rendelték el azt. Az ún. habeas corpus az egyik legrégibb jogelv, amely előírja, hogy a gyanúsítottat meg kell hallgatnia a bíróságnak.
TovábbLegújabb törvénytervezetében az Országgyűlés felszólítja a kormányt, hogy 2020. szeptember 30-áig szüntesse meg a túlzsúfoltságot. A Magyar Helsinki Bizottság szerint is a börtönkörülmények javítása vezethet a kártérítések hosszútávú csökkenéséhez. Csakhogy ez nem olyan egyszerű, mint ahogy a tervezet írói elképzelik.
Tovább
Az igazságügyi miniszter a győri tragédia után arra jutott, hogy elsősorban a feltételes szabadságra bocsátás szabályait kell szigorítani. Ennek részleteit az Igazságügyi Minisztérium előterjesztésben dolgozta ki. Ezt véleményezte a Magyar Helsinki Bizottság. A civil jogvédők szerint a párkapcsolati erőszak áldozatainak valóban szükségük van hatékony védelemre, ez azonban a miniszter javasolta törvényváltoztatásokkal nem érhető el.
TovábbA miniszterelnök nekiment a börtönkártalanításoknak. Ezekre azért tarthatnak igényt az elítéltek, mert gyakran évekig olyan körülmények között töltik a szabadságvesztésüket, ahogyan kutyát sem lehetne tartani. A kártalanítás rendszerét ugyanaz a kormány hozta létre, amely most elfogadhatatlannak nyilvánította. Ivány Borbála ügyvéd kollégánk a hvg360 videosorozatában beszélt a témáról Gergely Mártonnak.
TovábbA Magyar Helsinki Bizottság elsőfokon pert nyert a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával (BVOP) szemben abban a perben, amelyet a szakutasítások nyilvánossága érdekében indított. Ezek határozzák meg a fogvatartottak életét a börtönökben. 2018 áprilisáig mindenki számára hozzáférhetők voltak a BVOP honlapján, de eltüntették őket onnan. A bíróság előtt a BVOP nem tudta megindokolni, hogy miért.
Tovább
A fogvatartás ideje alatt elkövetett erőszakos cselekmények sokkal gyakoribbak, mint gondolnánk, és különféle formákat ölthetnek: előfordulhatnak fogvatartottak között, vagy az őrök és az őrizetben tartottak között is. A rács mögött az elítéltek elszigeteltek, megbélyegezettek maradnak, és nem férnek hozzá az információkhoz és a külvilággal fenntartott kommunikációs eszközökhöz.
Tovább