Etnikai mocskolódás és megkövezés „békés jelleggel”
A Devecseren tartott szélsőjobboldali rendezvény „nem vesztette el a békés jellegét”. A minisztérium szerint tehát a romák ellen uszító szónoklatok, a bakancsos masírozás, az ordenáré szitkozódás és a csoportos kődobálás még belefér.
Cegléd: a rendőrség mulasztott, de nem ismeri el
A rendőrség már megint alulminősít, vagyis nem veszi figyelembe a rasszista szándékot, amikor közösség tagja elleni erőszak helyett garázdaság miatt nyomoz a ceglédi események kapcsán, derül ki az ORFK szeptember 10-én kiadott közleményéből.
Nyílt levél a devecseri szélsőjobboldali demonstráció miatt
A devecseri tüntetést a rendőrségnek fel kellett volna oszlatnia, hiszen az már a beszédek elhangzásakor elvesztette békés jellegét, majd fizikai erőszakba torkollott, amikor a tüntetők betondarabokat dobáltak. Emberi jogi szervezetek nyílt levéllel fordulnak a belügyminiszterhez és a rendőrfőkapitányhoz intézkedéseiket kérve.
Önvédelem helyett gyűlölet-bűncselekmény
A bíróság a családjukat védő romákat magyarok elleni erőszak miatt ismét súlyos börtönbüntetésre ítélte.
Új Btk.: lehetőség az előítéletből fakadó erőszak állami elítélésére
Emberi jogi szervezetek javaslataikkal hívják fel a jogalkotó figyelmét, hogy az Országgyűlés által tárgyalt új Büntető Törvénykönyv megalkotása kiváló lehetőség arra, hogy az állam erősítse a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak, így a megrongált vagyontárgy tulajdonosa és a zaklatás sértettjének védelmét.
A nagykanizsai feliratokkal gyűlölet-bűncselekményt követtek el
A hét folyamán, Nagykanizsán lakóházakra fújt romaellenes feliratok készítői gyűlölet-bűncselekményt követtek el, amelyet a Büntető Törvénykönyv tilalmaz. Emiatt a jogvédők a Zala Megyei Rendőr-főkapitányságon feljelentést tesznek.
Erősebb védelmet a rasszista és homofób bűncselekmények ellen!
Öt civil szervezet az új Büntető Törvénykönyv társadalmi vitájának keretében közös véleményt juttatott el a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, amelyben a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó szabályozás átfogó reformjára tettek javaslatot, öt főbb problémakört kiemelve.
A gyűlölet-bűncselekmények szabályozásának módosítására van szükség
Az előítéletes – így például rasszista, homofób – indítékkal elkövetett, azaz gyűlölet-bűncselekmények felderítése és jogi szabályozása sem megfelelő. Erre a megállapításra jutott a Magyar Helsinki Bizottság és négy másik civil szervezet, amikor a hazai eseteket, a hatóságok gyakorlatát, és a hatályos büntetőjogi szabályozást vizsgálták meg.
A gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló eseti bizottságnak a kormányzat felelősségét is értékelnie kellene
A Magyar Helsinki Bizottság a gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló parlamenti eseti bizottság felhívására tizenhét oldalas elemzést készített. A Helsinki Bizottság szerint az eseti bizottság mandátuma aggályos, mert lényeges kérdések vizsgálatára nem terjed ki, ugyanakkor a bizottság által vizsgálandó egyes kérdések megfogalmazása nyilvánvalóan tendenciózus.
„Cinkos, aki néma…”
A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levélben kérdezi a miniszterelnököt és a köztársasági elnököt, nem érzik-e szükségét a megszólalásnak annak kapcsán, hogy egy szélsőséges csoport által szervezett rendezvényen, egy országgyűlési képviselő jelenlétében zsidók,
