Elemzés az átmeneti törvényről

Civil szervezetek elemezték a veszélyhelyzet megszűnésével hatályba lépett átmeneti törvényt. Az elemzés szerint a törvény egyes rendelkezései szükségesek és alkotmányosak, mások azonban alapjogok gyakorlását veszélyeztetik, alkotmányossági aggályokat vetnek fel.

2020. június 18-án megszűnt a rendkívüli jogrend Magyarországon, ezzel formálisan a kormány rendkívüli hatalma is. A veszélyhelyzet megszüntetésével hatályát vesztette a sokat bírált felhatalmazási törvény, valamint a veszélyhelyzet alatt elfogadott közel 150 kormányrendelet is. A rendeleti kormányzásnak azonban a jogrend normális működésének helyreállításával sem mondhatunk búcsút, a kormány ugyanis a rendkívüli hatalmának fontos elemeit a járványügyi készültségre hivatkozással a rendes jogrend időszakára is átmentette. Bár a veszélyhelyzetre hivatkozva kiadott kormányrendeletek hatályukat vesztették, azok rendelkezései közül több ma is hatályban van. Erről a folytonosságról az ún. átmeneti törvény négyszáznál több paragrafusa gondoskodik. Ezek között természetesen található valóban átmenetinek és szükségesnek tűnő szabály is, illetve olyan, amelyik ugyan nem átmeneti, de nem vet fel alkotmányossági problémákat. Ugyanakkor a 400 paragrafus között olyanok is vannak, amelyek veszélyeztetik az alapjogok gyakorlását, vagy más okból, de súlyos alkotmányossági aggályokat vetnek fel.

Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzésben tekintik át ezeket a szabályokat, és azokat az új kereteket, amiket az átmeneti törvény alakított ki egy esetleges jövőbeni veszélyhelyzetre, illetve a jelenleg is érvényben lévő egészségügyi válsághelyzetre vonatkozóan.

Az elemzés itt tölthető le:

Részletes elemzés az Átmeneti Törvénynek a különleges jogrendre és az egészségügyi válsághelyzetre vonatkozó szabályairól, valamint alapjogokat és jogállami normákat érintő egyéb rendelkezéseiről