ADÓSZÁMUNK: 19013983-1-42
Csonka Zsoltot 2013 februárjában egy falopás kapcsán tanúként idézték a sellyei rendőrőrsre. A rendőrségi jegyzőkönyv szerint a tanúkénti kihallgatása kezdetén lemondott a képviselőhöz való jogáról, majd azonnal elismerte a bűncselekmény elkövetését és megnevezte tettestársait. Kihallgatása végén aláírt egy nyilatkozatot, amely szerint sérülést nem szenvedett és nincs panasza az eljárásra. Ezt követően, a rendőrőrsről kilépve találkozott nagynénjével és annak fiával, akik látták, hogy az arca sérült, a szája felrepedt. Sérüléseit orvosi látlelet is igazolta.
Két nappal a kihallgatását követően feljelentést tett kényszervallatás miatt. Azt állította, hogy a kihallgatás során bántalmazták, a terhére rótt bűncselekmény elkövetését ennek hatására ismerte el. Jelezte, hogy hajlandó hazugságvizsgálaton is részt venni. Az eljárásban tanúként meghallgatott nagynénje és unokatestvére egyezően állították, hogy sérülten távozott a rendőrőrsről.
A kényszervallatás miatt indított eljárást a rendőrség megszüntette arra való hivatkozással, hogy nem lehetett kétséget kizáróan megállapítani, hogy a Csonkát tettleg bántalmazták. Habár részletes személyleírást adott az őt bántalmazó rendőrökről, az eljárásban szembesítés nem történt, a tettesként felmerülő személyeket nem kutatták fel, és figyelmen kívül hagyták a családtagok egyező tanúvallomásait.
Csonka Zsolt a Magyar Helsinki Bizottság segítségével az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A Bíróság az ügyben megállapította, hogy Csonka Zsolt a kihallgatása kezdetén nem vitatottan sértetlen volt, ugyanakkor az előállítását követően bizonyítottan volt sérülése. Ez önmagában megalapozza az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. cikkének sérelmét, tehát a kínzás vagy embertelen, megalázó bánásmód megvalósulását. Az egyhangúlag meghozott ítélet szerint a magyar állam kétszeresen is megsértette az Egyezmény 3. cikkét: egyrészt semmilyen meggyőző magyarázatot nem tudott adni a sérülés keletkezésére, másrészt a Csonka Zsolt által indított eljárásban nem tett meg mindent a hatékony nyomozás érdekében, így az elkövetőket nem lehetett felelősségre vonni.
A Bíróság a Csonka kontra Magyarország ügyben 8 000 euró kártérítést ítélt meg.
Az ítélet angolul itt olvasható.
