Mert jó, ha ismered a jogaidat…
ADÓ 1% AZ EMBERI JOGOK VÉDELMÉRE Akkor se feledkezz meg adó 1%-odról és élj a felajánlással, ha idén a NAV készíti el bevallásodat. Május 22-ig bármikor megküldheted a felajánló ívet a NAV megfelelő címére adószámunk megadásával.
Mit tehet a rendőr és mit tehetsz te? (Kvíz)
ADÓ 1% AZ EMBERI JOGOK VÉDELMÉRE Akkor se feledkezz meg adó 1%-odról és élj a felajánlással, ha idén a NAV készíti el bevallásodat. Május 22-ig bármikor megküldheted a felajánló ívet a NAV megfelelő címére adószámunk megadásával.
Tévhit: „ha rendőr bántalmaz valakit, akkor példás büntetésre pontosan annyi esélye van, mint annak a civilnek, aki hivatalos személy ellen követ el erőszakot”
A hivatalos személyek által és a hivatalos személyek sérelmére elkövetett bántalmazások miatt indult ügyek adatait összehasonlítva látszik, hogy a bírók sokkal elnézőbbek a civileket bántalmazó hivatalos személyekkel szemben, mint fordítva.
Tévhit: „a hatékony védelem és a büntetőeljárás egyéb garanciái csak arra jók, hogy a bűnözők megússzák a büntetést”
Az ügyészi váderedményesség 97% körül alakul, ez azt jelenti, hogy 100 vádlottból 97-et el is ítélnek. Ez a szám eleve cáfolja azt a feltételezést, hogy a bűnözők azért úsznák meg a büntetést, mert az eljárási jogaikkal élnek. (Azért ússzák meg, mert nem kapják el őket.
Tévhit: „a súlyos bűncselekmények elkövetői nem érdemlik meg, hogy a életfogytig tartó büntetésből idővel feltételesen szabaduljanak”
Amikor életfogytig tartó szabadságvesztésre ítél valakit a bíróság, az ítéletben azt is meghatározza, hogy leghamarabb mikor szabadulhat. Ez 25–40 év között bármi lehet. Amikor ez az idő eltelt a bíró megvizsgálja, hogy a 25–40 évvel ezelőtti bűncselekmény elkövetője kiszabadulhat-e, jelent-e még veszélyt a társadalomra. Dönthet úgy, hogy a szabadságvesztést fenn kell tartani, vagyis a fogvatartott nem szabadul ki.
Tévhit: „az igazoltatás hatékony módja a bűnözés visszaszorításának”
Több milliószor igazoltatnak a rendőrök évente. 2014-ben 2 786 395 esetben, 2015 első öt hónapjában 1 238 926 alkalommal igazoltattak. Az igazoltatás a leggyakoribb rendőri intézkedés. 2006–2008-ban az ORFK-val közösen vizsgáltuk, mennyi értelme van az igazoltatásoknak. A kutatás eredménye szerint az esetek 99%-ában nincs bűnügyi szempontból használható eredménye az intézkedéseknek.
Tévhit: „véletlenül nem kerül börtönbe senki”
A fogvatartottak kb. 25%-a (kb. 4-5000 ember) előzetes letartóztatott, az ő bűnösségüket jogerősen nem mondta ki a bíróság. Aki azt gondolja, hogy előzetesbe is csak az kerül, akinek biztosan van vaj a füle mögött, vagy indokolt az eljárás érdekei miatt rács mögött tartani, az finoman szólva téved. Rendeltek már előzetes letartóztatást tartásdíj elmulasztása miatt, vagy akár azért, mert valakit csődbűncselekmény elkövetésével vádoltak.
