Strasbourgi bíróság: a fokozott ellenőrzés nemzetközi egyezményt sért
Nyolc éve indult eljárásban hozott egyhangú ítéletet a strasbourgi bíróság. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta: a fokozott rendőri ellenőrzésnek, az annak keretében végrehajtott igazoltatásnak és ruházat-átvizsgálásnak nincs korlátja a magyar jogban. Ez pedig a jogállamisággal összeegyeztethetetlen. Az ügy kérelmezőjét a Magyar Helsinki Bizottság képviselte az eljárásban.
A Kúria meghajolt a kormány alapjogot sértő rendelete előtt
A Kúria elutasította a Budapest Pride és a Magyar Helsinki Bizottság keresetét, amelyben egy autós demonstrációt tiltó rendőrségi határozat hatályon kívül helyezését kérték. Az ítélet a veszélyhelyzetben elrendelt teljes gyülekezési tilalomra épül.
A Kúria elé vitték az LMBTQ jogokért szervezett dudálós tüntetés betiltását
A Budapest Pride és a Magyar Helsinki Bizottság bíróságtól kéri egy autós demonstrációt tiltó rendőrségi határozat hatályon kívül helyezését. Egyúttal azt is szeretnék elérni, hogy a Kúria kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a veszélyhelyzet idején a demonstrációkat egységesen tiltó rendelkezések felülvizsgálatát.
Kártérítést kap a jogellenesen megbilincselt nyugdíjas
Nagy Jánost még 2015-ben vitték be a hajdúszoboszlói rendőrkapitányságra. 2018-ban aztán bíróság mondta ki, hogy hátrabilincselése és az, hogy a rendőrautóban a torkába könyököltek, jogszerűtlen, indokolatlan és aránytalan volt. A Debreceni Törvényszék nem jogerős ítéletben most arra kötelezte a rendőrséget, hogy kérjen bocsánatot a férfitól, és fizessen ki neki 300 ezer forintot sérelemdíjként.
Nem szabálysértés tüntetésről tudósítani
Felmentették a munkáját végző Mérce tudósítóját. Diószegi-Horváth Nóra ellen azért indult tavaly januárban szabálysértési eljárás, mert a rendőrség szerint megsértette a közúti közlekedés szabályait, amikor a tüntető tömeget követve az úttesten tartózkodott. A bíróság megállapította, hogy a közfeladatot ellátó tudósító a munkáját végezte, így az eljárást ellene megszüntették. Az újságírót a Magyar Helsinki Bizottság képviselte. 2019.
Ha lagzin vagy focisikert ünnepelve lehet dudálni, akkor tiltakozásképpen is szabad
A rendőrségnek mint szabálysértési hatóságnak előbb a szükségesség-arányosság tesztjét kellett volna elvégeznie, mielőtt a Lánchídnál a KRESZ szabályát formálisan megszegő dudáló autós tüntetőket megbírságolta. Azt kellett volna eldönteni, hogy szükséges- és arányos-e olyanokon számon kérni betű szerint a KRESZ szabályait, akik az egyik legfontosabb alapjogukkal, a véleménynyilvánítás szabadságával akartak élni járvány idején.
Jogerős: nem titkolózhat tovább a büntetés-végrehajtás
A Magyar Helsinki Bizottság jogerősen is pert nyert a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával (BVOP) szemben abban a perben, amelyet a szakutasítások nyilvánossága érdekében indított. Ezek határozzák meg a fogvatartottak életét a börtönökben. A szakutasítások 2018 áprilisáig mindenki számára hozzáférhetők voltak a BVOP honlapján, de eltüntették őket onnan. A bíróság előtt a BVOP most sem tudta megindokolni, hogy miért.
Három strasbourgi pert is nyert a Magyar Helsinki Bizottság
Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma három olyan ítéletet hirdetett ki, amelyik a Magyar Helsinki Bizottsághoz kötődik. A civil jogvédő szervezet mindhárom perét megnyerte. Az egyik a gyülekezési szabadságról, a másik a rendőri erőszak kivizsgálásáról, a harmadik a magán- és családi élet tiszteletben tartásáról szól.
Elismerték, hogy nem kellett volna közel két évre letartóztatni a gyereket
„Sándor” egy éve fordult a strasbourgi bírósághoz a Magyar Helsinki Bizottság segítségével. Még 15 éves sem volt, amikor letartóztatták és 22 hónapig tartották fogva, majd újabb 6 hónapot kellett házi őrizetben töltenie. „Sándor” nem csak gyerek, de büntetlen előéletű és enyhe fokon értelmi sérült, akinek büntetőügyében az államnak különös gondossággal kellett volna eljárnia. Csakhogy nem így járt el.
Sírkő lesz a strasbourgi kártérítésből
Bár a hazai törvények is előírják, hogy mindenkit csakis jelenlétében lehet szabadságától megfosztani, „László” nem vehetett részt az előzetes letartóztatásáról döntő tárgyalásán. Így nélküle és ügyvédje nélkül rendelték el azt. Az ún. habeas corpus az egyik legrégibb jogelv, amely előírja, hogy a gyanúsítottat meg kell hallgatnia a bíróságnak.
